A levegő után kapkodva ébredni ijesztő lehet, és ha ez gyakran előfordul, negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét. Számos oka lehet annak, hogy valaki levegő után kapkodva ébred, beleértve az alvással kapcsolatos légzési zavarokat vagy pánikrohamokat. Ha ez rendszeresen előfordul Önnel, érdemes utánanézni, hogy kezelést kérhessen a kiváltó okra.
Obstruktív alvási apnoe
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) alvással összefüggő légzési rendellenesség, amely alvás közben teljes vagy részleges légzési szüneteket okoz. Az OSA akkor alakul ki, amikor a légutak összeesnek és elzáródnak. Az OSA-ban szenvedők hangosan horkolhatnak, vagy fulladozva vagy levegő után kapkodva ébredhetnek. További tünetek lehetnek a reggeli fejfájás, a koncentrációs zavarok, valamint a túlzott fáradtság vagy ingerlékenység érzése napközben.
Az OSA az amerikai felnőttek körülbelül 12%-át érintheti, és úgy gondolják, hogy a prosztatával élők körében gyakoribb. Diagnosztizálható alváslaborban vagy otthoni alvási apnoe-teszttel.
Az OSA egyik leghatékonyabb kezelése a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) terápia. A CPAP-készülék alvás közben az arcon viselt interfészen keresztül egyenletes légáramot juttat a légutak nyitva tartása érdekében. A CPAP-terápiára nem jól reagáló emberek számára alternatív lehetőségek is léteznek, például az automatikusan szabályozódó légáramlással működő pozitív légúti nyomás vagy az állkapcsot előre mozgató szájkosarak.
Ezenkívül az OSA-ban szenvedő emberek javaslatot kaphatnak a fogyásra, mivel az elhízás jelentősen növeli az OSA kialakulásának kockázatát. Az orvosok azt is javasolhatják, hogy a háton alvás helyett az oldalsó fekvést válasszák.
Központi alvási apnoé
A centrális alvási apnoe (CSA) az alvási apnoe egy kevésbé gyakori formája, amely a középkorú és idősebb felnőttek körülbelül 1%-át érinti. Fizikai akadály helyett a légzési szünetek akkor keletkeznek, amikor az agy nem küldi a légzésre vonatkozó jelet. A szívelégtelenség, az opioidhasználat és a nagy magasságban történő alvás mind összefüggésbe hozható a CSA-val. A CSA kezelése az októl függ, és magában foglalhat pozitív légúti nyomás terápiát, gyógyszeres kezelést, vagy az alapbetegség kezelését.
Hipnotikus rángások és alvásparalízis
Bizonyos, elalváskor vagy ébredéskor előforduló élmények kellemetlen légzésérzetet okozhatnak.
A hipnotikus rángások, más néven alvásroham, azok a hirtelen, önkéntelen izomrándulások, amelyeket elalváskor tapasztalhat. A rángások általában a test egyik oldalát érintik, és kísérheti az elesés érzése, koppanó vagy csattanó hang hallása, vagy villogó fények vagy más vizuális hallucináció látása. A hipnotikus rángások normálisak és gyakoriak, de zavaróak lehetnek, és gyors vagy szabálytalan légzést okozhatnak.
Az alvásparalízis néven ismert hasonló jelenség az alvó első ébredésekor mozgásképtelenséget okozhat, amelyet néha mellkasi nyomás és légszomj kísér. Az alvásbénulás feltehetően akkor keletkezik, amikor az agy részben felébred, de megtartja az álmok során fellépő izombénulást. Néhány alvásbénulásban szenvedő ember arról számol be, hogy hallucinál, hogy valaki jelen van a szobában, vagy valaki a mellkasán ül.
Pánikbetegség
Az éjszakai pánikroham okozhat légszomjjal, fulladással vagy a fojtogatás érzésével való ébredést. Ezeket más pánikroham-tünetek is kísérhetik, mint például szívdobogás, izzadás, bizsergés, vagy a valóságtól való elrugaszkodás, illetve az önmaga nem létezésének érzése.
Előfordulhat, hogy az emberek csak éjszaka, vagy napközben is tapasztalnak pánikrohamot. Ha éjszaka jelentkeznek, a pánikroham megzavarhatja az alvást. Az éjszakai pánikrohamok jellemzően az éjszaka első harmadában jelentkeznek. A kutatók úgy vélik, hogy mély alvás közben gyakoribbak, és összefügghetnek az éjszakai rémálmokkal.
A pánikbetegség kezelése magában foglalhat vényköteles antidepresszánsokat vagy szorongásoldó gyógyszereket. A mély, lassú légzéstechnikák segíthetnek ellazítani a testet lefekvés előtt, valamint megkönnyíthetik az elalvást az éjszakai ébredés után.
Asztma
Az olyan tényezők, mint az alvási pozíció és a hálószobában lévő allergének fokozott nyálka- és gyulladásképződéshez vezethetnek, ami éjszakai asztmás tüneteket vált ki. Az asztmás emberek zihálva ébredhetnek. A rossz alvás viszont súlyosbíthatja az asztmás tüneteket.
Az orvos által javasolt napi asztmagyógyszerek szedése enyhítheti az éjszakai asztma tüneteit.
Reflux
A reflux olyan állapotot ír le, amikor a gyomorsav felfelé áramlik a nyelőcsőbe. Körülbelül minden ötödik felnőttnek van gyomor-nyelőcső refluxbetegsége (GERD) amelyben a savas reflux tünetei krónikusak vagy súlyosak.
A reflux tünetei gyakran súlyosbodnak evés után vagy fekvés közben. A GERD-ben szenvedők éjszakai ébredést és olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a gyomorégés, a felböfögés, a köhögés vagy a fulladás. A reflux tünetei asztmát is kiválthatnak. Mint sok más betegség esetében, a GERD-tünetek is befolyásolják az alvást, de az alvásmegvonás is ronthatja a GERD-tüneteket.
A reflux kezelhető gyógyszerekkel, valamint életmódbeli változtatásokkal, mint például:
- Fogyás, ha túlsúlyos
- A fej és a törzs enyhén megemelt helyzetben történő alvás.
- Az utolsó étkezés legalább három órával lefekvés előtt.
Orrfolyás
akkor fordul elő, amikor a nyálka lefelé áramlik a torokban, ami gyakran késztet köhögésre a megkönnyebbülés érdekében.Ha alvás közben elég váladék gyűlik fel, az alvók köhögve ébredhetnek. Az orrfolyás utáni köhögést olyan állapotok okozhatják, mint az arcüreggyulladás, a nátha vagy az influenza, valamint a szezonális allergia.
Az orrfolyás utáni köhögés súlyosbodhat, ha hanyatt fekszik. Ha betegnek érzi magát, vagy el van dugulva az orra, próbálja meg alvás közben megtámasztani a fejét. A meleg gőz belélegzése vagy párásító használata a hálószobában segíthet a nyálka elvékonyodásában. Orvosa orrspray-t, antihisztaminokat vagy orrduguláscsökkentőket is javasolhat az orrdugulás enyhítésére és a könnyebb légzéshez.
Szívelégtelenség
szívelégtelenség esetén a szív kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, ami folyadék felhalmozódásához vezethet a tüdőben és a test más részeiben. A felesleges folyadék túltengést és légzési nehézségeket okozhat, különösen fekvés közben. Ennek eredményeként a szívelégtelenségben szenvedő emberek alvás közben levegő után kapkodhatnak.
A felnőttek 1-2%-a szenved szívelégtelenségben. A tünetek közé tartozik a légszomj, a köhögés, a gyengeség, a fáradtság és a has, a lábak és a bokák duzzanata. A szívelégtelenség krónikus állapot, amelyet általában gyógyszerekkel, életmódváltással és néha műtéttel kezelnek.
Becslések szerint a szívelégtelenségben szenvedők 50-80%-ának van valamilyen alvászavaros légzése, például OSA vagy CSA. A szívelégtelenségben és enyhe OSA-ban szenvedők esetében az életmódbeli változtatások, például a fogyás, az alkohol és a nyugtatók kerülése, valamint a nem háton fekvő alvási pozícióra való átállás segíthet az alvási apnoe tüneteinek enyhítésében. Egyes esetekben a tipikus alvási apnoe kezelésekkel, például CPAP-terápiával is kezelhető.
Légzőszervi megbetegedések
Az olyan betegségek, mint a cisztás fibrózis vagy a krónikus légúti megbetegedések folyamatos légzési problémákat okoznak, amelyek zavarhatják az alvást.
A cisztás fibrózisra a légutakban felhalmozódó nyálka jellemző. Az ebben a betegségben szenvedők gyakran ébrednek éjszakai köhögésre vagy alvás közbeni légzési nehézségekre, és nagyobb valószínűséggel fordulhat elő náluk kísérő alvással összefüggő légzészavar. Az alvászavarok tovább súlyosbíthatják a cisztás fibrózis tüneteit.
A dohányzó embereknél gyakori krónikus légúti betegség (COPD) a tüdőkárosodás miatt csökkent légáramlásra utal. Idővel a COPD-ben szenvedő embereknél olyan tünetek jelentkeznek, mint a köhögés, a sípoló légzés és a légszomj. Az alvás közbeni légzés élettani változásai további légzési nehézségeket okozhatnak, amelyek éjszakai ébredésekhez vezethetnek, különösen a háton alvók esetében.
Mikor beszéljen orvosával
Nem ritka, hogy időnként levegő után kapkodva ébred, és ennek nyilvánvaló oka lehet, például egy rossz álom vagy megfázás. Sok olyan állapot, amely éjszakai légszomjat okoz, kezelhető az alvási szokások javításával. Ha azonban rendszeresen levegő után kapkodva ébred, vagy egyéb tüneteket észlel, keresse fel orvosát. Ők meg tudják keresni a háttérben meghúzódó betegségeket, és segíteni tudnak Önnek egy kezelési terv kidolgozásában. Ha mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy nehezen lélegzik rendesen, azonnal forduljon orvoshoz.
